Clik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Estefelé
A kopasz fák ágai égre csüngnek, Nap bíborozza horizont széleit. Minden lágyan álmodó alig lüktet, puhán esnek szét a kínok élei. A szívem is elalszik már, mint zsenge szövésű talár. 2013.01.11.
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Páncél
Neked van páncélod, s az elnyel minden támadást. Visszaver, leperget, elhárít, magába szippant, s erős vasként védi törékeny tested. Lepereg arról minden harc, minden bántalom, minden szó, akár rossz...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Hová tűntek?
Mint a hópehely, sok ezer, apró… De mint a hófürt is, mi szép-álom puhaság, úgy ereszkedik alá a lelkem, elesett, aggó testembe, melyből fiatal szempár tekint magára kérdőn, - mi történt velem? – Hová...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Árny
A szobában sötét volt, és csak egy árnyék játszott a falon. Volt az sötét fenyegetés, lágy ölelés, igaz érintés, lelkem hiánya és űrje, kósza idegenség, mostoha varázslat, foszló reménység, és még...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Nesztelen siklanak
Nesztelen siklanak időink éveink kósza földjén. Hol a nyugalom tesped el, hol felkap egy-egy örvény. S mi lépdelünk közöttük, halunk, vagy haladunk, élünk és kiáltunk, ölünk, vagy ölelünk - te meg én…...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Akkor is!
Apró semmiségek közt a szépség magános-árván bolyong, csüng, jajong, a mi szívünkben is a reménység ekképpen fodorlik, küzd, zajong. Van, hogy reményünk tárgya semmi csak, és búsan tör előre életünk,...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Az élő, érző testhez [1]
Valamely csupaszság, élő, pasztell földágyra rakva, megadón szelídül elő, szép, termékeny patakba’… Éreztetve nagyságát az érző, esengő szövet, hogy léte nem véletlen ormán felbukkanó követ. 2013.01.11.
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Gazdátlan szerelem
Egy nagy, nagy, gazdátlan szerelem kóborol, tévelyeg a szívemben minden nap. Odaadnám valakinek, hogy szeresse magát vele, s így tegyen boldoggá engemet. Odaadnám valakinek, hogy az övé lehessek,...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Érzések
Halamat a vízbe zárni. Madarat az éjbe várni. Jó magot, kő mellé szórni. Virágot, fénnyel locsolni. Megterhelt szívvel repülni. Koporsó mellé leülni. Szétfolyni annyi érzésben. Megütközni egy...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Én, 2010 nyarán
Kit illik szeretni? Akiért élni érdemes. Kit muszáj szeretni? Akiért meghalni érdemes. Élet, halál, ó be nagy szavak! Előbb csak kis célon haladj át: bírd ki tenmagad! Mondd mi fáj? - Születni sosem...
View ArticleClik here to view.
Védett: Rajnai Lencsés Zsolt: Nagyvilági nő
Ez a bejegyzés jelszóval védett. A jelszót itt találod. Írd be az üres rublikába, majd kattints a Küldés gombra. Jelszó:
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Az idő meg pereg
Három nap, három perc, három év… Az idő meg pereg. Ma még itt vagy, holnap merre mész? Eltűnnek emberek… Lágyan ülök, megadom magam. Ki marad itt velem? Emlékek, sorsok, be sok kacat, - nem lelem a...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Ezer seb emlékére
Tolvaj szerencse szülte most e percet, min csüng mélán, búsongón agg korom, elfáradt idők jajszavához szerzett mégis csöndes órát ez alkonyon. Leült épp a szívem, s tán le is rogyott, múlt korokba...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: Hétköznapok örömére
Villamosok farolnak síneken, autók koccannak össze, a két szemem keres csak szelíden, s kérdezve kérdi ma, jössz e? Játszik a város, fények zsibongnak, széltoló kedvem is pajkos, a fájdalmak illannak...
View ArticleClik here to view.
Rajnai Lencsés Zsolt: A felkelő nap tüzébe…
A felkelő nap tüzébe ballagni, a békét szelíden magamra rakni, csenddel takarni lázas, borongós szívem, a bölcs hegyek lábához érni öregen, erre vágyom én… Termékeny vagyok, befutja életem minden...
View Article
